SZIPORKA

A BARTÓK BÉLA ELMÉLETI LÍCEUM ELEMI OSZTÁLYOS DIÁKJAINAK LAPJA

ÖT ÉVES A SZIPORKA 2006 - 2011 !
- Szemelvények a régi lapszámokból -

A négy évszak

Nagyon szeretem a telet,
Mindenki szánkázni mehet.
A tavasznak is van bája,
Tarka virágok sokasága.

S ha végre itt a nyár,
Mindenki fürödni jár.
Hát még az ősz, ha megjön,
Gyümölcs van fán és földön.

Horváth Kinga (2009)

Egye-begye, van-e begye?

Egye-begye, van-e begye?
Ha vörösbegy, van-e begye?
Egye-begye, van-e begye?
Ha vörösbegy, van hát begye.
Azért hívják vörösbegynek,
Mert vörös a begyecskéje.

Orosz Katalin (2010)

A csicsergő kis fecske

Azt csicsergi a kis fecske,
Elszökött a kis kecske.
Elvitte magával a káposztát,
Ugrik-ugrik virágokon át.
Elbújik egy kis házhoz,
Aztán visszamegy a gazdához.

Mogyorósi Szeréna (2009)

Ősszel

Színes levél, avar,
Nedves földet eltakar.
A hűvös szél port kavar,
Gyerekfejet sapka takar.

Alma, szilva hull a földre,
Csorog a must a vödörbe.
Leszállott már a dér,
Nemsokára itt a tél!

Fodor Zsuzsanna (2009)

A sünike

Volt egyszer egy sünike,
Éldegélt az erdőben.
Belebújt az avarba,
Nem látta meg a róka.

Hogyha holnap meglátja,
S véletlenül megrúgja,
Azt majd nagyon megbánja,
Mert fájni fog a lába.

Gergelyfi Beáta (2009)

Őszi erdő

Őszi erdő illatos avarán kis katica lépked.
Lombokból a vidám szellő leveleket tépked.
Sárga, barna, piros, rozsda s aranyszínű a világ,
Apró eső kipp-kopp, kipp-kopp, kitapsolja ritmusát.

Nüszl Richárd (2008)

Őszi vers

Ősz, ősz, ősz, hideg ősz,
Levélhullató,
Mustcsavaró,
Diótörő,
Gyümölcsérlelő ősz.

A kamrákat megtöltöd,
A gyerekeket iskolába küldöd.
Ezért szeretünk,
te kedves, deres ősz!

Lőrincz Zita (2009)

A kék felhő

A tegnap itt jártam,
Egy kék felhőt láttam.
Úgy tűnt, mintha úszna,
Olyan volt, mint egy bárányfelhő,
Gyönyörű, mint nyáron a kék ég.

A többi felhőt csak fehéren fújta a szél,
A legszebb volt köztük a kék felhő.
Ott gyönyörködött benne az egész utca népe.
A kék felhő úszott, úszott az égen, ameddig el nem tűnt.
Ki tudja merre járhat már?

Andrásy Nóra (2009)

A béka

A béka brekeg
állandóan,
a Bega-parton
békakoncert van.

Szűcs Róbert (2006)

A labda

Pöttyös labda, dundi labda,
Fiúk kedvenc játéka.
Focizik a kiscsapat,
Futnak, rúgnak, hangosak.
Halihó, halihó,
Futballozni jaj, de jó!

Nüszl Richárd (2008)

Az ég

Nagyon szép a csillagos ég,
Minden este csupa fény.
A sok csillag ragyog ám,
számuk számolhatnám.
A Hold is köztük van.

Szűcs Róbert (2006)

Hírhozó

Itt a tavasz, itt vannak a madarak!
Itt a gólya meg a pacsirta.
Köszöngetnek nekem, itt van már a tavasz!
Hírt adnak a világnak, akárcsak a virágnak.

Vicze Júlia (2009)

A virágok bálja

Egyszer, egy tavaszi napon a virágok bált rendeztek. Mindenki elment, csak a Hóvirág maradt otthon, mert megfázott a tél folyamán.
Egy szép, zöld füves tisztáson rendezték a bált, ahol éjszaka a szentjánosbogarak világítottak. A hely gyünyörű volt!
Este, amikor elkezdődött a bál, mindenki nagyon megijedt, mert az énekesnő, az Orgona, késett. Amint nagyban gondolkoztak, hogy merre lehet, mit csinálhat, megérkezett az Orgona is, legszebb lila ünnepi ruhájában. Mindenki nagyon boldog volt.
Végre megkezdődött a bál! Az Orgona énekelt, a Liliom keringőzött a Rózsával, a Margaréta pedig vitatkozott az Estikével.
- Én úgyis szebb vagyok nálad! - mondta a Margaréta.
- Miért lennél szebb mint én? - kérdezte az Estike.
- Hát azért, mert én szép fehér vagyok, te pedig csúnya kék!
- Az lehet, hogy fehérebb vagy, mint én, de …
- Na, ugye!
- Még nem fejeztem be! - szólt az Estike.
Miközben így vitatkoztak, vége lett annak a számnak, amire a Rózsa és a Liliom keringőzött.
Ekkor a királyfi, Rózsa, felkérte az Estikét egy tangóra, a Margaréta pedig befejezte a heccelést.

Fodor Zsófia (2006)

A hercegnők tánciskolája

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer három királykisasszony. Nagyon szerettek volna megtanulni táncolni. Egész nap sírtak-ríttak, hogy addig nem mennek férjhez, amíg meg nem tanulnak táncolni. Egy idő után a király megsokallta, hogy a királykisasszonyok egyfolytában nyafognak, és azt mondta a futároknak:
- Menjetek világgá és keressetek egy tánciskolát a lányaimnak!
Hát elindultak a futárok tánciskolát keresni, de nem jártak sikerrel. Minden évben hazajött egy-egy futár, de semmit sem talált. Amikor már csak a legkisebbik maradt, egyszer csak zörgetnek a kapun. Hát, a legkisebbik futár volt! A királykisasszonyok rögtön odaszaladtak és faggatni kezdték:
- Na, találtál valamit? - kérdezte a legnagyobb.
- Nagyon messze van? - szólt a középső.
- Igen, találtam, pontosan a Világ Végén van.
- Éljen, éljen! - kiáltoztak a királykisasszonyok.
Hát el is mentek, de bizony sokáig tartott az út. A két nagyobbik lány sokat nyafogott, de a kicsi nem szólt semmit. Úgy gondolta, nem kellene nyafognia, hiszen ő akart oda menni.
Amikor megérkeztek, megláttak egy szép feliratot az épületen: "Hercegnők tánciskolája". Az iskolában nagyon boldogok voltak, amíg egyik este össze nem vesztek.
- Közületek én táncolok a legjobban, mert én vagyok a legnagyobb.
- Na, persze, mit gondolsz, én vagyok a legjobb táncos! - mondta a középső.
És ez így folytatódott. A legkisebbik lány nem szólt semmit. Egyik nap bekövetkezett a vizsga ideje. A tanárnő a vizsgák után így szólt a legkisebbik királykisasszonyhoz:
- A te vizsgaeredményeid a legjobbak az iskolából. Ügyes vagy!
- Tényleg? Ó, de örülök! A testvéreim eredményei milyenek?
- Hát... elég jók!
Ezen a napon kibékültek a testvérei, mert rájöttek hogy mindketten nagyon jól táncoltak.
Először a legkisebbik lány talált magának párt, mert ő táncolt a legjobban, s utána a két nagy. Így ment férjhez mind a három királykisasszony.
A király akkora lakodalmat csapott, hogy hét nap, s hét éjjel vigadtak. Ha a királykisasszonyok nem tanultak volna meg táncolni, az én mesém is tovább tartott volna.